Amfiteátrum-barlang leírás

A 294 m hosszú és 73, 2 m mély fokozottan védett Amfiteátrum-barlang Üröm községt?l 1 km-re D-re a felhagyott Csókavár-k?fejt?ben található 180 m tszf. magasságban. A fels? triász id?szaki dachsteini mészk?ben É-i d?lés? vet?sík mentén kialakult barlang járatai levezetnek a karsztvízszintig, ahol 5 m hosszú, 0, 8 m széles tó található. A járatok formakincsét a tektonikus jelleg és keveredési korróziós oldásforma határozza meg. A barlang képz?dménygazdasága jelent?s. A falakat az alsóbb részeken korallszer? képz?dmények, borsókövek, aragonit kristály pamacsok, néhol függ?cseppkövek borítják. Csepeg? vizek a barlang középs? szintjét?l lefelé vannak, a barlang új részében vizes agyag, kisebb tócsák találhatók. A Kristály-kanyon közepénél 50 méteres mélységben kis hozamú id?szakos forrás található, ami a szálk?fal repedéséb?l tör el?. A barlangban az átlagos széndioxid koncentráció 2-4 tf %, ami id?nként a 6 %-ot is eléri. A barlang ezért fokozottan veszélyes, rosszullét esetén a mentés nagyon nehézkes. Lefelé menet gondoljunk a visszaútra is, mivel a hasadékokban ahol lefelé könnyedén lecsúsztunk felfelé igencsak küzdelmes. Mindenképpen célszer? egy karbidlámpát is levinni, mivel annak fénye figyelmeztet az esetleges veszélyre. A h?mérséklet átlagosan 12, 5°C, ami lefelé növekszik és ez is megnehezíti a közlekedést. A barlang él?világa a bejárat közvetlen közelében összpontosul. Pókok, rovarok, csigák találhatók itt. A barlang lezárása tönkrement, teljes átalakításra szorul. A barlang a 70-es években mintegy 20 méter hosszban volt ismert, 1991-ben az Acheron barlangkutató csoport 250 m hosszban tárta fel, majd további bontások után érte el a jelenlegi hosszát. A bányaudvarban nagy mennyiség? gázgyári salakot halmoztak fel, amit a szivárgó vizek a repedéseken keresztül bemosnak a barlangba. A falakon és a képz?dményeken nagy felületeken vasas szennyez?dés látható, ami egészen a karsztvízszintig lenyúlik.

Az Amfiteátrum-barlang bejárata a bányaudvar keskeny bejárati részében a bal oldali sziklafal aljában található. Természetes hasadék bejáratát – amit szép kalcittelér is jelez – beton kerettel lesz?kítették és vasajtóval lezárták. A lezárás az évek folyamán tönkrement, jelenleg az ajtó csak csukható, de nem zárható. Véleményünk szerint teljes átalakításra szorul, amit a barlang veszélyessége és képz?dménygazdagsága indokol. A lemez ajtó utáni hasadékban meredek agyagos lejt? indul lefelé, ami néhány méter után a barlang egyik legsz?kebb pontjához vezet. A 2, 5 m mély csaknem függ?leges, sz?k hasadék a testesebb barlangászokat felfelé biztosan leizzasztja. Innent?l már érezni lehet, hogy több a széndioxid, volt, hogy az öngyújtót már itt sem lehetett begyújtani. Kisebb kitágulás után újabb 2, 5 méter mély hasadékba kell lemásznunk, aminek aljából balra kisebb omladékos oldalterembe mászhatunk be, ahol sok a szemét és a falon vasas lefolyás látható. Jobbra sz?k kis hasadékban vezet tovább a járat, ami itt még por száraz. A hasadék teteje és alja is köves-agyagos álfenék, a fels? részen montmilch is megfigyelhet?, valamint néhány hajszálgyökér. A barlangban a sz?k részekre jellemz?, hogy a falak kormosak, ami a feldúsult széndioxid miatt kormozva ég? karbidlámpák miatt van. Kisebb letörés után törmelékes aljzatú kis fülkébe érünk, ahol sajnos még mindig van szemét. A mennyezetben több szép gömbüstöt is látni, amik közül az egyik kalcittelérbe oldódott. Itt a falakon boxwork, kevés borsók?, és visszaoldódott cseppk?léc látható. Innen balra lefelé már kicsit nedvesebb agyaglejt?n tudunk továbbcsúszni, míg egy 7 m mély hasadékhoz érünk. Ennek bal oldali fels? végében megint látható a vasas lefolyás, valamint szép kalcittelért láthatunk. A lefelé táguló hasadék könny? mászással járható, legfeljebb felfelé küzdelmes kicsit. Leérve a barlang legtágabb részébe érkezünk, itt 16 m hosszú a hasadék. Középen egy nagy k?tömb hívja fel magára a figyelmet, ami tulajdonképpen egy lerepedt kalcittelér darab, ha rámászunk láthatjuk honnan repedt le, itt a falon cseppk?lefolyást cseppk? léceket is látni. Ez egyben elágazási pont is.

Átmászva a k?tömbön az agyagos aljzatú hasadékban tudunk elsétálni a végéig, ahol láthatólag bontották az agyagkitöltés. A végpont el?tt nem sokkal fel tudunk mászni a jobb oldali falra egy összeagyagozott cseppk?lefolyáson, ahol néhány méterrel feljebb egy kis párkányra érünk. Innen balra 3 m hosszú, elsz?kül? bontott kis járat található, míg felfelé a hasadék lesz?külve folytatódik.

A k?tömb alatt egyenesen lefelé nagyobb k?tömbökön mászhatunk le a hasadék aljába, ahol a falat már szép üvegszer? aragonitok borítják. Itt balra sz?k átbújó vezet a további járatokba, azonban ha teljesen be szeretnénk járni a barlangot, egy kis kitér?t kell tennünk.

Visszatérve a nagy k?tömbhöz, balra sz?k bejáratú hasadék vezet egy 8 m hosszú hasadékterembe, aminek nagy részét a ferde fal uralja. Az átbújás után a falon kell lemásznunk a hasadék aljába, ahol elágazik a járat.

Balra keskeny agyaglejt? vezet a Zolás-torpantó nevezet? sz?k hasadékaknához, amin leereszkedve fedezték fel a barlang további részeit az Acheron csoport kutatói. Itt nagy felületen láthatjuk a vasas lefolyást, ami a sz?k aknán az alsóbb részekre is lejut. A teremben a ferde falon szép borsókövek, állócseppkövek, cseppk?lefolyás található, a mennyezeten borsóköves függ?cseppkövet és néhány aktív szalmacseppkövet láthatunk. A terem omladékos végén sz?k lyuk vezet tovább, talán érdemes lenne kitágítani és alaposabban megnézni a továbbvezet? sz?k részt. A terem elején lefelé megy tovább a járat ahol néhány méter után elérjük azt az elágazást, ahol becsatlakozik a rövidebb levezet? járat. Itt láthatjuk a középs? szint legszebb aragonit képz?dményeit, amik a felfedezés óta már láthatóan rongálódtak. Itt látható a képz?dményeken egy mérési pont felfestett helye és száma, aminek mérete és elhelyezése nagyfokú hozzá nem értésre, vagy gondatlanságra vall. Hasonló rongálásnak min?síthet? jelölés még több helyen el?fordul. A t?s aragonitok mellett borsóköveket is láthatunk itt amik egy részén kis cseppkövek is vannak. Tovább lefelé sz?kül a járat, k?tömbök közt kell lemásznunk balra tartva, míg egy kis hasadékba érünk, ahol balra vezet tovább a járat. A mennyezeten szép aragonitok vannak, aktív kis függ?cseppkövekkel, sajnos sok a kormozás. A hasadék aljzatán kis tócsában gy?lnek a csepeg? vizek, míg tovább a mennyezet agyagos kitöltésén fehér aragonit kiválásokat figyelhetünk meg. Egy útban lév? k?tömb után sz?k átbontott felbújás vezet abba a hasadékba, ahová a Zolás-torpantó leküzdése után jutottak a felfedez?k. Ezzel a megkerül?vel vált kényelmesebbé a barlang bejárása. A ferde falon nagy felületen látszik a vasas szennyez?dés. A hasadékban 4 méteres lemászással érjük el a barlang f? elágazási pontját.

El?ször induljunk el balra az agyagos lejt?n a barlang 1996-ban felfedezett újabb részei felé. A járat hamarosan lesz?kül és egy belógó k?él alatt kell átkúsznunk. Balra sz?k omladékos járat vezet át a Répakertbe, itt azonban nem érdemes átprésel?dnünk, mivel oda az el?bb elhagyott elágazástól kényelmesebben eljutunk majd. Ezután k?tömbök közötti átbújás következik egy kisebb hasadékba ahol a falak már igencsak nedvesek, gyakoriak a csöpögések és itt is több helyen látszik a vasas lefolyás. A Kocsonya-kamrának elnevezett hasadék jobbra lefelé néhány méter után elsz?kül, viszont a falakat szép borsókövek borítják. A továbbvezet? járatot rögtön a bebújás után balra található kis sz?kület jelenti, aminek kibontásával jutottak az újabb részekbe a kutatók. A sz?kület után sáros agyagos hasadékba jutunk. Lefelé elsz?kül? aknát nézhetünk meg, míg felfelé a csúszós falon felkapaszkodva elágazáshoz érünk.

Balra felfelé egy omladékos terembe mászhatunk fel, ahol különösebb látnivaló nincs, így ha megtekintését kihagyjuk nem sokat veszítünk.

Jobbra egy átjáró vezet tovább, majd agyagos falon kell lecsúsznunk egy aknáig. Itt már az eddig még egész tiszta overáljaink er?sen koszolódnak. A lefelé táguló akna mintegy 7 m mély és ha nem akarunk „nyakszirttravit” el?adni, nem itt próbálkozunk meg a lemenetellel. Balra sz?k hasadékon átcsúszva újabb akna fölé érünk, ami szintén az alsó járatba vezet. Ez újabb elágazási pont.

Felfelé a falra felmászva egy kis présel?dés után tágabb részbe érünk. A meredek falon nagy felületen vasas lefolyás látszik, míg a bebújásnál szép t?s aragonitokat figyelhetünk meg. A falon felmászva omladékos kis járatba jutunk, ahol jobbra egy k? felett átbújva néhány méteres agyagos omladékos kis járatot tekinthetünk meg.

Visszatérve az aknához a sz?k hasadékban 7 métert kell lemásznunk, hogy egy látványos hasadékba érjünk. A 13 m hosszú keskeny hasadékban a barlang eddigi részeinek a leglátványosabb képz?dményeit csodálhatjuk meg. A falakat dúsan borítják a fehér borsókövek, sajnos a vasas lefolyás itt is szennyezi a falakat és a képz?dményeket, valamint az agyagos aljzaton is látható. Bár 50 méter mélyen vagyunk a széndioxid itt érezhet? a legkevésbé, a karbidlámpa is szép fehér fénnyel ég. Ez az új rész végpontja, innen már csak visszafelé vezet út.

Miután visszaértünk a f? elágazási ponthoz, jobbra lefelé induljunk tovább az eleinte tág járatban. A tágulat sajnos nem sokáig tart, hamarosan lapos járatban tudunk csak lefelé csúszni. A meredek lecsúszás végén 3 méteres letörésen lemászva érünk a Répakert nevezet? részbe, ami a falakat borító szép borsóköveken n?tt répa alakú aktívan csepeg? függ?cseppkövekr?l kapta a nevét. Szalmacseppkövek, kis cseppk? lécek és fehér lefolyás díszíti még a falakat, sajnos a vasas szennyez?dés itt is jelent?s területen rontja a látványt. A csepeg? vizeket m?anyag kannákban gy?jtik itt össze. Itt jobbra találjuk a sz?k bejáratú Kristály-kanyont. A mintegy 10 m széles, 16 m mély keskeny hasadékban kapaszkodókötél könnyíti meg a közlekedést, de az akna szabadon is mászható. A hasadékban félúton meglep? módon egy kis forrás tör el? egy szálk?repedésb?l, aminek 12, 9°C-os vize kis vízeséssel ér le a kanyon aljába. Itt a hasadék bal oldalára átmászva nagyméret? oldalágat találunk, aminek elejében a barlang legszebb képz?dményeit tekinthetjük meg. A további járatba, csak nagy körültekintéssel másszunk be, de a legjobb ha ezt nem er?ltetjük, az igazi látványosság úgyis itt az elején van. A 18 m hosszú elsz?kül? hasadék vége el?tt lefelé men? sz?k aknát találunk, ahol 6 m mélyre tudunk lemászni. Lefelé tekintgetve járhatatlan hasadékot láthatunk, aminek alja 7 m mélyen van. A kutatók err?l azt írták, hogy a ledobott kövek vízbe esnek, mi azonban ilyet ott jártunkkor nem tapasztaltunk. Lemászva a Kristály-kanyon 60 m mélyen található sz?k aljába, mozgásunkkal, még a nagy óvatosság ellenére is rongáljuk a képz?dményeket, amik teljesen beborítják a falakat. Itt a leveg? h?mérséklete 13, 5°C. Balra lefelé sz?kebb akna vezet tovább lefelé, a falait borsókövek cseppkövek borítják. A forrás vize itt folyik le, így ha az aljáig le akarunk menni készüljünk fel az elázásra. A 73, 2 m mélyen található tóhoz egy igencsak sz?k hasadék vezet le, ami a testesebb barlangászokat biztosan elrettenti. Lent sem sokkal tágabb a helyzet a szabad vízfelület 5 m hosszú, de csupán 0, 8-0, 5 m széles. A vízszint 2 métert ingadozhat, a felméréskor magasan volt. A tó vize 16, 2°C a vízszintnél látszik a falakon a vasas szennyez?dés. Mivel ez a barlang végpontja a továbbiakban már „csak” a barlangból való kimászás vár ránk. Kifelé menet gondoljunk azokra a barlangkutatókra akik a nehézségeket legy?zve kutatták, felfedezték, vagy éppen térképezték a hegység egyik nehezen járható, ám szépségekkel teli barlangját.

Pin It

Pilis-barlang leírás

A mintegy 400 m hosszú 45 m magas és 6 m mély Pilis-barlang a Pilis-hegység jelent?s barlangjai közé tartozik. 555 m tszf. magasságban nyíló két bejáratát a Vaskapu-völgy D-i oldalában a völgytalp felett 45 méterrel találjuk, ahová a völgyben vezet? turistaútról meredek, kijárt törmeléklejt?n kell felkapaszkodnunk. A fels?-triász dachsteini mészk?ben kialakult inaktív forrásbarlangot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehet látogatni. Sajnos mivel a Pilis-hegységben ez az egyik legnagyobb, könnyen járható barlang, a lezárását folyamatosan rongálták, feltörték, valamint az évek folyamán a cseppk?képz?dményei is er?sen károsodtak. Az 1969-ben megtalált barlangot a 70-es években a VMTE Foton csoport 200 méter hosszban tárta fel. 1989-ben a Myotis csoportnak sikerült a végponti sz?kületet átvésni, amivel a barlang hosszát csaknem duplájára növelték. Az új rész a barlang cseppkövekben leggazdagabb része és külön érdekessége volt, egy valószín?leg jégkori ember lábnyoma az agyagban, ami mára sajnos nyomtalanul tönkrement. A barlang végponti omladéka a felszínre vezet, valószín?leg a mára már beomlott bejáraton át jutott be a régi korok embere a barlangba.

Néhány méteres sziklabordában található f? bejárata 2, 6 m széles, 0, 8 m magas, a másik kibontott, ovális bejárat 45 centi széles 60 centi magas. A két bejárat a vasajtó el?tt találkozik össze. A f? bejáraton át kényelmesebb a bejutás, ahol 1, 5 méteres letörés után érünk a lemez ajtóhoz, amit jelenleg nem lehet kulccsal kinyitni, mivel a zárat eltömték. A bejárat közelében algásak a falak, az aljzatot humusz alkotja, amit behullott avar borít. Az ajtó felett véséssel tágított sz?k kis lukat találunk, amin a testesebb barlangászok kivételével a legtöbben beférnek. A túloldalt a falon szép megalodusokat láthat aki sikeresen megküzdött a látványra sz?kebbnek t?n? lukkal. Néhány méter után lapos átbújó vezet az els? magas terembe, aminek lejt?s aljzatát humuszos k?törmelék alkotja. A falak nedvesek, gyakoriak a csepegések, néhány kis heliktitet, kondenz borsókövet, valamint a bal oldalon található oldalfülkében kis cseppk?oszlopot láthatunk, ha alaposan körülnézünk. Innen a Kanyon keskeny járata következik, ahol hasmánt kell fordulnunk. Az aljzaton nagyobb k?tömbök vannak rajtuk kis állócseppkövekkel, több helyen a csepegések kis tócsákban gy?lnek össze. (Itt, ha a kanyon tetejébe felmászunk, cseppkövekben gazdag kis fels? részbe jutunk, ahol a sok függ?- és szalmacseppk? mellett heliktiteket is láthatunk, valamint egy nagyobb cseppk?oszlop is található itt. Mivel ez a rész nehezen észrevehet? a cseppkövek még érintetlenül megmaradtak.) A Kanyonból 1 méteres felmászás után újabb cseppkövekkel dúsan borított terembe érünk, ahol a képz?dmények már er?sen rongáltak és több helyen karbidolás nyomok is vannak. A terem bal oldalán nagy cseppk?lefolyás található az elején 60 centis állócseppk?, felette méteres függ?. A falak nagyrészt vizesek, de a csepegések nem intenzívek, a humuszos aljzaton több helyütt tócsák vannak, míg a kis tetarátamedencék szárazak. Tovább néhány méter után kanyar következik, majd kisebb felmászás és egy sz?kebb átbújás, aztán a járat újból kitágul. Innent?l az aljzaton már agyag található. A mennyezeten sok szép retekcseppkövet láthatunk, de sok tördelés és kormozás csúfítja az állva járható kis folyosót. A következ? kanyar után kiszélesedéshez érünk és itt figyelhetjük meg a legtöbb retekcseppkövet, amik szintén er?sen rongáltak. Innen egy 2 méteres felmászással tudunk továbbjutni a meanderez? járatba, ahol középszinten kell mászni. Jobb oldalt kis cseppk?oszlopok vannak, míg a meander alján kis tetarátamedencék. Kicsit tovább szép szabályos 50 centi átmér?j? örvényüst van a jobb oldalon, majd tovább egy aknához érünk, ami egyben elágazás is.

2, 5 métert kell lemásznunk, hogy egy alsóbb szintre érjünk. Az akna alján k?tömbök és szemét található, tovább sz?k kuszoda vezet egy kis termecskébe, ahol az aljzaton letört cseppkövek vannak a mennyezeten kormozás. (Ez a járat már nincs rajta a térképen, pedig régóta ismert.) Innen 4-5 m hosszú sz?k rész következik, ami kényelmesen járható folyosóba vezet. A sz?kület végén kis vízzel teli tetarátamedencék felett kell elmásznunk. A terem elején jobbra lapos aláhajlás alatt sokk szalmacseppkövet kis oszlopokat láthat aki alaposan körbenéz, szemben balra hasonló helyen nagyobb oszlopok vannak szalmacseppkövekkel. A járat elején van egy vakkürt? is, míg a mennyezetet szalmacseppkövek borítják. Tovább balra rakott k?fal van, azzal szemben a túloldalon agyaggal eltömött oldáscs?. A járat vége el?tt balra 4 méter magas kürt?t találunk a végén vésett sz?k huzatoló lyukkal. A lesz?kül? bontott végponton is sok cseppk? található.

Visszatérve az aknához a sz?kület feletti hasadékban is felmászhatunk, vagy visszamászva ahol lejöttünk, áttravizhatunk a túloldali terembe, amiben egy széles kürt? megy fel 14 m magasra. A Kupolának elnevezett rész a barlang legnagyobb méret? terme. Ezen a részen kevés cseppk? található, a kürt? alatt nagy festett ábra éktelenkedik. Innen kis emelked? meander vezet tovább, aminek a fels? részén is lehet travizi és visszafelé a Kupola fels? részébe is be lehet tekinteni egy ablakon át. Tovább a járat kitágul és ismét cseppkövessé válik. Jobbra kis oldalágat találunk a végén kürt?vel. A további meanderben 2-3 m magasan érdemes menni, aztán néhány méter után lemászás következik, majd a járat sz?külése miatt hasmánt kell fordulnunk az újabb kitágulásig. Az oldalfalak itt szárazabbak és kevésbé cseppkövesek, az aljzat k?törmelékes. Jobbra kis kerül? kúszójárat található, ahová, mivel semmi látnivaló nincs nem érdemes beer?ltetni magunkat. a bal falat festett „MANÓ” felirat csúfítja karbidolásnyomok is vannak. Tovább balra kis oldalág, el?tte a falon cseppk?oszlop, a túloldalt szemben kormozásos felirat (KADICS MKBT DOROG 1973) Balra tovább egy újabb néhány méteres kiágazást találunk azzal szemben a túloldali falon mintegy két tucat cseppk?b?l álló kis oszlopcsoport, felette visszaoldott cseppk?lefolyás látszik. Innen tovább vizes aljzatú sz?kebb meanderen át érjük el a barlang régi végpontját, ahol egy vésett sz?kület teszi próbára a testesebb túrázókat, bár aki a vasajtó felett befért az ezt az akadályt már könnyen fogja venni. A szépen lecsiszolt meredek sz?kület után sz?k meander következik, aminek középszintjén tudunk átjutni a folytatásba. A meander után omladéktömbökr?l kell lemászni, el?tte szép kagylós oldásformákat láthatunk, valamint a jobb falon odacseppkövesedett letört cseppköveket. A 2 méteres lemászás után omladékos aljzatú cseppkövekben szegény szakasz következik. Két nagyobb omladéktömbön kell átmászni, majd balra letört állócseppkövek nyomait látjuk. Innen szinl?n megyünk tovább, alattunk a sz?k meander kanyarog, a mennyezeten sok cseppk? van, amik er?sen tördeltek. Állócseppköveket is láthatunk az alacsony járatban. Egy nagy k?tömbön átmászva a túloldalon ismét kitágul a járat, a termet sok karbidolásnyom csúfítja. Csupán néhány métert tudunk kényelmesen sétálni aztán a Kulcslyuk nev? részhez érünk. Alul sz?k kis hasadékon tudunk továbbmenni, ami a mennyezetig felmászva egy kis átjáró után a túloldalt lemászva megkerülhet?. Fent sok retekcseppk? és kagylós oldásformák vannak. a túloldalt a Fehér cseppk? terme elnevezés? tág járat fogad. Sajnálatos módon a névadó hófehér állócseppkövet letörték és elvitték. Az aljzatot k?törmelék borítja, a falak cseppkövesek. A terem végében sz?k átbújás után a járat hamar kitágul, a falakon szép kagylós oldásokat látni. Ez a rész megint szárazabb és kevesebb a cseppk? is, az aljzaton k?törmelék és fadarabok vannak. Éles kanyar következik, ahol 1 méteres cseppk?oszlop áll, utána az agyagban kis lukak mennek az oldalfalak alá. Itt volt bal oldalon látható az ?semberi lábnyom, ami mára már nyomtalanul elt?nt. A sz?kül? járatban négykézlábra kell ereszkednünk, míg egy omladékos aljzatú terembe érünk, aminek a mennyezetén retek cseppköveket láthatunk. Ebben a teremben is található karbidolás. A terem végében felmászás következik a tetején sz?k átbújással. Jobb oldalon szép cseppk?drapériát láthatunk, a sz?kületben méteres eld?lt áll?cseppkövön kell átmászni. A rövid átbújás után egy gödör felett mászunk el, majd a túloldalt a barlang leglátványosabb állócseppköve mellett mászunk le. Innent?l a járat szépen kitágul, kényelmesen járható lesz. Bal oldalt állócseppk?, a mennyezetben 10 méteres vakkürt?t láthatunk, jobbra pedig emelked? oldalág indul, aminek a végén 3 nagyobb állócseppk? van. Itt a jobb oldalon található fülkében a mennyezet tömve van cseppk?vel és az elsz?kül? végében sok retekcseppkövet látni. Miután innen visszatértünk, tovább a tág járatban állócseppköveket, lefolyásokat, retekcseppköveket találunk. Az utolsó teremben k?törmelékes, humuszos lejt? van, itt az emelked? járatban még mintegy 10 métert fel tudunk mászni az omladékos végpontig, ahol már gyökerek lógnak be és érezhet?en melegebb van. Itt kevés száraz montmilch is borítja a falakat. A teremben vendégkönyv, valamint kialakított karbidolóhely van, ami nem indokolt ebben a barlangban. A barlangot, bár a vandalizmus jelent?s károkat okozott még nem tették tönkre teljesen, további megóvása miel?bbi feladat kell hogy legyen.

Pin It